Macron szerint Európa nem hátrálhat – Párizsban döntöttek Ukrajna biztonságáról

A francia elnök harminc ország katonai vezetőit hívta Párizsba, hogy megkezdjék egy hiteles biztonsági garanciarendszer kidolgozását Ukrajna számára.

Éric Zemmour leszögezte: senki se beszéljen európai védelempolitikáról addig, amíg amerikai fegyvereket és harci repülőket vásárol Európa.
A bevándorlásellenes francia publicistából bevándorlásellenes francia elnökjelöltté lett Éric Zemmour jobboldali politikus Magyarországon járt a Mathias Corvinus Collegium meghívásából, az MCC pedig ennek apropóján szervezett egy szűk körű sajtóbeszélgetést a politikussal. A 2022-ben negyedik helyen végzett politikus az újságírók kereszttüzében beszélt Trump megválasztásának hatásairól, Európa krónikus vezetőhiányáról, a migrációs helyzetről és Ukrajnáról is.
A beszélgetés Trumppal kezdődött: Zemmour leszögezte, hogy
Trump győzelme forradalmat jelent az Egyesült Államok és általánosságban a nyugati világ számára, és minden bizonnyal változásokat hoz Európában is.
Európában pedig az egyik legnagyobb kihívás egy kirajzolódó paradoxon szerinte: „az európai építkezés folyamatában egy paradoxont látunk kirajzolódni. Az Európai Unió azért jött létre, hogy ne legyen hegemónia, hogy ne legyen egy vezető. És mégis azt látjuk, hogy Európában vezért keresnek az emberek. A föderalistáknak abban áll a stratégiája, hogy nem szeretnék, ha egy vezető lenne, hanem azt szeretnék elérni, hogy Brüsszelből vezessék az Európai Uniót. Nevezetesen az Európai Bizottság vezesse az Európai Uniót, és minden alkalmat kihasználnak arra, hogy ezt az agendát előre vigyék, a Covidot is, illetve a háborút is” – állítja Zemmour.
Ahogy fogalmazott, ebben „egyfajta ideológiai cinkosság van” Ursula von der Leyen és Emmanuel Macron között: ugyanis az elnökjelölt úgy véli, ők ketten kihasználnak minden alkalmat arra, hogy kilépjenek a szerződések által teremtett keretből. „Az európai uniós szerződésekben semmi sem mondja ki azt, hogy az Európai Bizottságnak kompetenciája lenne az egészségügyben, még kevésbé a védelem területén. Von der Leyen és Macron azonban cinkosan azért dolgoznak, hogy ez így legyen, és hogy Brüsszel vezesse az Európai Uniót” – jegyezte meg Zemmour.
Macron kihívója szerint a jelenlegi elnök egy olyan új geopolitikai felállásban szeretné azt, hogy országa ismételten vezető szerepet töltsön be Európában, ahol Németország nehézségekkel küzd kormányalakítás terén is, és a francia elnök ezt a vezető szerepet úgy szeretné elérni, hogy a védelmi ipart és a hadsereget növeli. „Európában a második világháború után a németek eltávolodtak a fegyverkezéstől, gyakorlatilag nincs is hadseregük. Franciaország pedig ezt a hiányt szeretné betölteni és vezető szerepet szeretne betölteni. Már De Gaulle tábornok is kongatott ilyen harangokat” – fogalmazott Zemmour.
Megjegyezte Zemmour Macron törekvései kapcsán, hogy szerinte úgy tudunk valamit dominálni, hogyha védjük – és ez látható az ókori görögök óta. A politikus szerint az Egyesült Államok az az ország, amely véd és ezáltal dominál is, ezt a szerepet akarja átvenni Franciaország.
Leszögezte Zemmour, az uniós intézmények támogatják a tömeges migrációt, gazdasági okokra hivatkozva – amely okok viszont „korántsem gazdasági jellegűek, hanem sokkal inkább ideológiai természetűek”.
Az Európai Bizottság szerinte mindent megtesz annak érdekében, hogy ellehetetlenítse azokat az országokat, amelyek meg akarják védeni határaikat. Nemcsak ellehetetlenítik ezeket a törekvéseket, hanem büntetéseket – szankciókat – is alkalmaznak. Itt megjegyezte például Magyarországot és Orbán Viktort is, mivel
Magyarország azon kevés országok egyike, amely ténylegesen védi Európa határait”.
Szerinte egy rendkívül különleges korszakban élünk, sosem érkezett ennyi ember a kontinensünkre, és „jelenleg azt láthatjuk, hogy egy civilizáció átveszi egy másik helyét”. „Mit tehetünk? Két lehetőség van: vagy behódolunk az iszlám gyarmatosításnak, vagy fellépünk ellene és harcolunk” – szögezte le, s hozzátette: az Európai Bizottság szövetségese azoknak az erőknek, amelyek támogatják ezt a tömeges migrációt.
Kezdésnek leszögezte Zemmour, hogy szerinte az egzisztenciális veszély nem keletről, hanem délről érkezik. „A civilizációs csere jelenti a valódi fenyegetést, amikor egy civilizáció átveszi egy másik helyét, [...] nem az orosz tankok. Én ezt már több évtizede mondom.”
Zemmour szerint egyszerű a megoldás: „abban kell megegyezni, hogy Ukrajna ne csatlakozzon a NATO-hoz, de cserébe azonban tarthassa meg a területi integritását”. „Meg kellett volna engedni, hogy azokon a területeken, ahol eleve nem az ukrán a beszélt nyelv, hanem az orosz, lehessen oroszul beszélni, legyenek orosz nyelvű intézmények. Egyfajta rugalmasságot kellett volna adni ezeknek a területeknek. Egyébként ezt nem én találtam ki, hanem a Minszk I. és II. egyezményben is benne voltak ezek a gondolatok”.
A háború kezdete kapcsán elmondta, hogy
Oroszország a berlini fal leomlása óta elfogadta, hogy a volt szovjet birodalomhoz tartozó országok NATO-tagok lehessenek,
beleértve Lengyelországot is. „Amikor ezekről a gondolatokról beszéltem, engem is putyinistának mondtak” – jegyezte meg.
Csakhogy kirobbant a háború, Ukrajna elveszítette a területének 20 százalékát: „Na, az oroszok nyilván nem fogják visszaadni ezt a 20%-ot, ahogyan a törököknek sincs eszükben visszaadni Ciprus felét, Izrael sem akarja visszaadni Ciszjordániát. [...]
A győztes nem fogja visszaadni az elvett területeket. Szent Lajos volt az egyetlen, aki ezt megtette, de hát ő szent volt.”
„Mondjuk ki egyenesen: ahogyan Lengyelország, úgy Ukrajna is azért szeretne csatlakozni az Európai Unióhoz, hogy aztán NATO-tag lehessen, de NATO-tag nem lehet.” „Ha ezt megértik az ukránok, akkor majd az érdeklődésük, illetve az európai uniós tagságra vonatkozó akaratuk is csökkenni fog” – tette hozzá.
Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatban elmondta azt is Zemmour, hogy „ha Ukrajna belép az Európai Unióba, akkor az összes segély Ukrajnának fog menni, oda fog koncentrálódni, másoknak pedig nem fog jutni, nem fog jutni a magyaroknak, nem fog jutni a lengyeleknek, és nem fog jutni a francia gazdáknak sem, a mezőgazdaságban dolgozóknak sem.
Tehát mindent Ukrajna fog kapni, a többi európai uniós tag pedig semmit”.
A beszélgetés végén Zemmour Amerika befolyásáról beszélt. Elmondta, hogy Trump azon kijelentését, miszerint Amerika sokat költ Európa védelmére, miközben Európa nem költ a sajátjára, azzal árnyalná, hogy
el szoktuk azt felejteni, hogy az európaiak amerikai fegyvereket vesznek”.
Szerinte akkor lesz majd európai védelempolitika, ha a németek, lengyelek, olaszok európai fegyvereket vennének. „Amíg F-35-ösöket vásárol Európa, addig nem lesz európai védelmi politika.” Nem független ugyanis szerinte az európai védelmi ipar Amerikától, így két dolgot vár: „egyrészt Trump jövendőbeli bejelentéseit és döntéseit; másrészt az európai országok döntéseit. Hiszen Európa még mindig dönthet úgy – ha Trump esetleg úgy döntene, hogy kilép a NATO-ból –, hogy továbbra is amerikai fegyvereket vesz. De nekem senki ne beszéljen európai védelempolitikáról addig, amíg amerikai fegyvereket és harci repülőket vásárolunk.”
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád